Az Alzheimer-kór és más demenciák bekerültek az ENSZ politikai nyilatkozatába, amelyről az ENSZ 66. magas szintű közgyűlésén döntöttek 2011. szeptember 19-20-án – hallhatták a friss hírt a szeptember 22-24-i XII. Alzheimer-kór konferencia résztvevői. Az ENSZ tehát a jövőben hasonló figyelmet szentel az Alzheimer-kórnak és más demenciáknak, mint a cukorbetegségnek, a daganatos, a tüdő-, valamint a szív-érrendszeri betegségeknek.

A legújabb adatok szerint jelenleg mintegy 36 millió áldozata van a demencia különböző formáinak. Világszerte 4,6 millió, az Európai Unióban 1,4 millió új beteget regisztálnak évente. Jelenleg kontinensünkön 7,3 millióra, Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer-betegek száma (a hazai adatok meglehetősen bizonytalanok). A rossz hírek közül azonban talán a legrosszabb, hogy hazánkban sok esetben nem, vagy csak túl későn ismerik fel a betegséget. Riasztó adat, hogy az Alzheimer-kórban és egyéb demenciákban szenvedő hazai betegeknek mindössze 2,6 százaléka, körülbelül 4-5 ezer idős ember jut hozzá a korszerű gyógyszerekhez.

A szeptember 21-i Alzheimer Világnap alkalmából a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága össztársadalmi szinten kívánja ráirányítani a figyelmet az Alzheimer-kórra és a demencia más formáira – hangsúlyozta a konferencián Himmer Éva, a társaság elnöke. A kormányzat figyelmébe ajánlják, hogy az Alzheimer-betegek közvetlen ápolási költségei meghaladják a szívbetegség, a rák és a stroke együttes ápolási költségeit; az Európai Unióban ez betegenként 21 ezer eurót tesz ki. Ezért felszólítják a kormányzatot, hogy tegyék Magyarországon is kiemelt egészségügyi prioritássá az Alzheimer-kórral való foglalkozást, továbbá mielőbb tűzzék napirendre a Nemzeti Alzheimer Stratégia kidolgozását.

A konferencián a feledékeny idős embereket és hozzátartozóikat segítő infokommunikációs megoldásokról is hallhattak az érdeklődők. Vajda Lóránt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egészségipari Mérnöki Tudásközpontjának (BME EMT) igazgatója elsősorban a lakáson belüli megfigyelésre alkalmas megoldásokról beszélt. Hangsúlyozta: a korszerű informatikai eszközök alkalmazása nem folyamatos kamerás megfigyelést jelent. A lakásban elhelyezett szenzorokkal diszkréten lehet a mozgást, az áramfogyasztást, az ajtók nyitását/csukását vagy a hőmérsékletet érzékelni, és a mért adatokat a távközlőhálózat és az internet segítségével a távol lévő hozzátartozó számára hozzáférhetővé tenni. A Műegyetem több ilyen fejlesztésben is részt vesz, de természetesen más fejlesztőcsapatok is foglalkoznak hasonló témákkal. A BME EMT új kezdeményezése, hogy fejlesztési eredményeit élő bemutatókon tekinthetik meg az érdeklődők. A nyári nyitány után a második bamutatót november elejére tervezik.

Vajda Lóránt felhívta a figyelmet az eVITA Nemzeti Technológiai Platformra, amelynek egyik célja az életvitelt segítő infokommunikációs eszközök fejlesztésével foglalkozó társaságok, valamint a felhasználók összekapcsolása, az igények felmérése, a fejlesztések bemutatása. A Platform már több mint 40 taggal rendelkezik, és várja további társaságok csatlakozását.

A konferencián a kültéri mozgás követését lehetővé tevő SOS telefonról Ladányi Gyula, a Saturnus Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást. A rendszer beállítható úgy, hogy a GPS-modullal ellátott eszköz (mobiltelefon vagy karóra) helyzete egy okostelefonon követhető legyen. Baj esetén az eszköz használója az SOS-gomb megnyomásával küldhet riasztást.

Szeptember 24-én, a konferencia utolsó napján látott napvilágot a hír, hogy a tudományos filmek szolnoki fesztiválján második díjat kapott Szádvári Lídia, Bárkit utolérhet című műve, amelyben Kappéter István és felesége vall az idős orvos Alzheimer-betegségéről, mindennapi életéről. Az idei seregszemlére 5 kontinens 30 országából 140 filmet neveztek.