Két év kihagyás után 2013. március 28-án újraindultak az eVITA Fórumok. Korábban – 2010-ben és 2011-ben – összesen nyolc alkalommal találkoztak az AAL témakörében érintett fejlesztők, gyártók, döntéshozók és felhasználók. A tervek szerint tavasszal még április, május és június negyedik csütörtökjén lesznek összejövetelek. A nyári szünetet követően szeptember elején folytatódik a rendezvénysorozat. Az őszi fórumok pontos időpontját a szervező – a Műegyetem Egészségipari Mérnöki Tudásközpontja – az egyeztetéseket követően, a későbbiekben hozza nyilvánosságra.

A március végi eVITA Fórum újdonsága és érdekessége volt, hogy az Innomed Zrt. mozitermében tartózkodókon kívül többen távoli helyszínekről is bekapcsolódhattak beszélgetésbe. A virtuális résztvételt Dr. Kósa István, az NJSZT orvos-biológiai szakosztályának (http://njszt.hu/neumann/szakmai-kozossegek/orvosbiologiai-szakosztaly) titkára kezdeményezte, a műszaki hátteret a Vidyo videkonferencia-rendszer adta. Összességében így több mint harmincan vettek részt a rendezvényen.

A március 28-i eVITA Fórum programja itt található.

Az előadásokat követő élénk vita néhány megállapítása:

• Ahhoz, hogy a fejlesztési eredmények valós termékké, szolgáltatássá válhassanak, működő üzleti modelleket kell felállítani. A szolgáltatásokat legalább önfenntartóvá kellene tenni. Ezen a téren nem állunk jól.
• Egy üzleti alapon működő rendszer felállítása és üzemeltetése ma még nagyon kockázatos. Szükség volna valamilyen állami vagy egyéb támogatásra.
• A civil szervezeteknek össze kellene fogni, és megoldási javaslatokat adni a politikusoknak.
• Megoldást jelenthet, ha egy tőkeerős üzleti szereplő indít egy nagyobb pilotot. Erre volt is már példa a hazai gyakorlatban. A Telenor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 500 vérnyomás- és vércukorszintmérőt bocsátott a kórházak rendelkezésére, amelyeket vidéken élő páciensek kaptak meg. Az otthon végzett méréseknek, illetve a mobilhálózaton nyújtott eHealth szolgáltatásnak köszönhetően másfél év alatt mintegy 30 százalékkal csökkent az érintett páciensek hoszpitalizációja. A pilotprojekt mind a betegek, mind az orvosok szempontjából sikertörténet. Lehetséges finanszírozóként – a távközlési szolgáltatókon kívül – eszközgyártók, gyógyszergyártók is szóba jöhetnek.
• Szakítani kell a konvencionális egészségüggyel. Az irány egyértelműen a személyre szabott orvoslás.
• Sok egymástól elkölönülő fejlesztés folyik. E munkákat össze kellene hangolni. Nem jó, ha többen ugyanolyan vagy nagyon hasonló fejlesztéssel foglalkoznak.
• Nagyon fontos kérdés, hogy a kezdeti szakaszban kiknek a kezébe adják a telemedicinás eszközöket. Óriási problémát jelentene például, ha egy szolgáltatásra tömegesen, esetleg több százezren jelentkeznének. A szaktárca ezért a páciensek kiválasztását az orvosi szakma kezébe szeretné adni.
• A végfelhasználóknál működő éles rendszerekben minimalizálni kell a szenzorok számát. Általánosságban a lehető legegyszerűbb megoldásra kell törekedni.