Az EISZB működése 2013 márciusa óta szünetel.

Az EISZB szavazati jogú tagjai

• dr. Balla Katalin docens (BME VIK IIT)
• dr. Daragó László docens (Semmelweis Egyetem EKK EIFTI)
• dr. Dinya Elek docens, mb. igazgató (Semmelweis Egyetem EKK EIFTI), oktatási dékánhelyettes – elnök
• dr. Kovácsházy Tamás docens (BME VIK MIT)
• dr. Hanák Péter tud. munkatárs, elnök  (BME VIK EMT) – társelnök
• dr. Henk Tamás docens (BME VIK TMIT), a VIK Oktatási Bizottságának (OB) tagja, Minőségbiztosítási Bizottságának (MBB) elnöke
• Jakab Tivadar tudományos munkatárs (BME VIK HIT)
• dr. Monos Emil professor emeritus (Semmelweis Egyetem ÁOK), az Egészségügyimérnök-képzés Szakbizottságának (EMSZB) tagja
• Sára Zoltán egyetemi tanársegéd (Semmelweis Egyetem EKK EIFTI)
• dr. Surján György mb. főigazgató (ESKI; Semmelweis Egyetem EKK EIFTI)
• dr. Szécsényi-Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke

Az EISZB tanácskozási jogú tagjai (állandó meghívottjai)

• dr. Tevesz Gábor docens, a BME VIK oktatási dékánhelyettese
• a számítástechnikai-informatikai tantárgyak oktatásában részt vevők  

2010 júniusáig az EISZB társelnöke dr. Jávor András, majd 2010 végéig dr. Dinya Elek volt. 2010 végéig az EISZB elnöke dr. Hanák Péter volt. 2010 végéig az EISZB tagja volt dr. Dobrowiecki Tadeusz docens (BME VIK MIT) és dr. Kondorosi Károly docens (BME VIK IIT), a BME Mérnökinformatikus-képzés Szakbizottságának vezetője, továbbá hallgatói képviselőként 2009-ben Csáki Attila és 2010-ben Hábele Márton.

Az EISZB ügyrendje

1. Az EISZB a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Kari Tanácsa (KT) Oktatási Bizottságának (OB) társbizottsága és egyúttal a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kara (EKK) Kari Tanácsának döntéselőkészítő testülete, amely·ellátja a számítástechnikai-informatikai tantárgyak oktatásának szakmai felügyeletét a Semmelweis Egyetetem egészségügyi szervező alapszakán, és előkészíti az EKK és a VIK közös egészségügyi informatikai menedzser mesterképzésének elindítását.
2. Az EISZB elnökét és társelnökét az EKK és a VIK felváltva adja.
3. Az elnöki és a társelnöki megbízás két évre szól.
4. Az EISZB tagjai között egyenlő számban vannak a két kar képviselői.
5. Az EISZB szavazati jogú tagjai:
   • Az EISZB elnöke és társelnöke, akik két évre szóló megbízásukat az elnököt, illetve a társelnököt adó kar dékánjától kapják. A VIK által kinevezett elnök, illetve társelnök egyúttal a VIK OB tanácskozási jogú tagja.
   • Az EISZB nem hallgató tagjai, akiket az EISZB elnökének és társelnökének közös előterjesztése alapján a tagot delegáló kar dékánja ezzel a feladattal megbíz.
   • Az előző két pont szerinti megbízások előtt az illetékes dékán kikéri a másik kar dékánjának véleményét, és – ha hatályos szabályzatok ezt előírják – az illetékes Kari Tanács állásfoglalását a jelöltek személyéről.
   • Az EISZB hallgató tagja, akit a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzata delegál.
6. Az EISZB titkársági feladatait az elnököt adó kar látja el.
7. Az EISZB tanácskozási jogú tagjai:
   • az EKK dékánhelyettese,
   • a VIK oktatási dékánhelyettese,
   • a számítástechnikai-informatikai tárgyak oktatásában részt vevők.
8. Az EISZB eseti szakértőket bízhat meg, illetve munkabizottságokat hozhat létre egyes feladatok megoldására. A munkabizottságot az EISZB által megbízott elnök vezeti.
9. Az EISZB ülésére az elnök, akadályoztatása esetén a társelnök az adott napirendhez szakértőket hívhat meg, tanácskozási jogkörrel.
10. Az EISZB üléseit az elnöke, akadályoztatása esetén a társelnöke hívja össze.
11. Az EISZB elnökét – akadályoztatása esetén – a kari fórumokon (OB ülés, KT ülés) a társelnök vagy a titkár helyettesítheti.
12. Az EISZB elektronikus kapcsolattartásra törekszik. Ha az elnök (társelnök vagy titkár) ülést hív össze, akkor az ülés előtt legalább egy héttel elektronikus levélben ki kell küldeni a napirendet.
13. Az EISZB a képzés adminisztratív felügyeletére operatív bizottságot hoz létre, amelynek tagjai az elnök, a társelnök és a hallgatói képviselő. Az operatív bizottság az EISZB ülésén köteles beszámolni az előző ülés óta történt tevékenységéről.
14. Az EISZB tanácskozásai során konszenzus elérésére törekszik. Az EISZB ülése akkor határozatképes, ha a határozathozatalkor szavazati jogú tagjainak legalább 60%-a jelen van. Az EISZB határozatait a jelenlevő szavazati jogú tagok egyszerű szótöbbségével (ami az érvényes szavazatok több mint a fele) hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén a társelnök szavazata dönt. Az EISZB határozataiban megjeleníti a kisebbségi véleményeket is, ha ahhoz a véleményalkotó(k) ragaszkodik(nak).
15. A hallgatói önkormányzati képviselő szavazati súlyát az egyetemi szabályzatok rögzítik.